Találkozás.. Vele

Sziasztok!
Meghoztam az első részt. Komikat kérek!
Remélem tetszeni fog, bármi észrevétel van írj komit :))
köszönöm.
Puszii Smile

Justin:

Sosem fogom elfelejteni azt a napot, amikor találkozta VELE. Azon a napon minden megváltozott. Az életem 360 fokos fordulatot vett.

Egy szokásos tavaszi nap volt. Felkeltem csináltam 10 fekvőtámaszt és 10 felülést, lezuhanyoztam majd felöltöztem. A hajamat tökéletesen belőttem, minden tincsnek a helyén kell lennie ezért ez általában egy fél órás művelet. Miután kész lettem mindennel mosolyogva állapítottam meg, hogy rohadt jó pasi vagyok. Remélem ma sikerül valami jó csajt befűznöm. Megnéztem az órarendemet.

-          Picsába! Szitkozódtam mikor megláttam a legszarabb napot. A szerdát. Matek, Spanyol, Irodalom, Töri, Infó, Technika. A spanyol elmegy meg úgy a technika is, a plusz kreditért kellett felvennem valamit és a technika tűnt a legkönnyebbnek. A matek, töri, infó, irodalom az agyfaszt kapok, tőle kategóriába tartozik. Nem bírom a tanárokat meg úgy magát a tantárgyat sem. Nem is gondoltam volna, hogy ma minden meg fog változni. Szokásosan késtem 10 percet az óráról, végig szenvedtem az első 5 órát. A legtöbben leveleztem a csajokkal vagy legjobb haverommal Greggel szórakoztattam az osztályt és idegeltem a tanárt. Hatodik óra, végre már csak ez van. Beültem a terembe, majd vártam, hogy jöjjön a tanár Mrs.Rose.

-          Sziasztok, gyerekek! Ma agyagozni fogunk, szeretném, ha látnék egy kis darabot a lelketekből, legyetek kreatívak! Mesterműveket várok! Valahogy nem ment. Amint elkezdtem pörgetni az agyagot és hozzá értem rögtön szétment.

-          Becky segítenél Justinnak? Kérdezte Mrs.Rose egy lánytól. A lány felállt, megtörölte kezét festékes köpenyébe majd felém vette az irányt. Mögém állt és lehajolt. Göndör tincsei csiklandozták arcomat és nyakamat. Mintha hallotta volna gondolataimat hátradobta ragyogó tincseit válla fel lett, majd magyarázni kezdett. Hangja kissé rekedtes volt, de dallamosan csengett. Elvesztem gyönyörű vonásaiban. Már-már földöntúlian szép volt. Vörösesbarna haja ragyogott a rásütő napfényben, zöld szemei izgatottan csillogtak. Telt ajkai szavakat formáltak, de nem értettem mit mondd.

-          Megmutatom, jó? Kérdezte mosolyogva. Megbabonázva bólogattam és átadtam neki a helyemet. Miután még kétszer elmagyarázta és megmutatta nagyjából megértettem és neki láttam a „remekműnek”. Egy vázát csináltam, ami nem is lett olyan béna. Sőt! Büszke vagyok magamra, mert Mrs.Rose megdicsért, hogy nagyon jó lett hozzám képest. Hát.. Igen. Nem vagyok minta gyerek. Sosem érdekelt mások véleménye, mindig a saját fejem után megyek. Csöngetéskor én hagytam el elsőként a termet, ami előtt Greg várt.

-          Na mi van te kis buzi? Kajak egy vázát csináltál? Röhögött ki. A válaszom erre egy ütés volt. A gyomorszájába. Görnyedezve és szitkozódva indult utánam. A suli előtt rágyújtottam és Greggel beszéltem, hogy ki nem volt még meg a suliból. Elég kis szám. 10 lány nem volt még meg. De ezt le lehet csökkenteni, mert vagy van barátja (aki valami nagy kutya a suliban) vagy nem felel meg az elvárásaimnak. Hallgattam amint Greg magyaráz valamit a nagymellű tízedikes csajról, de figyelmemet megint elterelte valaki. Egy gyönyörű kacajra lettem figyelmes. Becky volt az. Barátnőjével Patty Stiebensel. Pattyt kihagytam. Azért mert foci csapat kapitánya a pasija. Ezért tabu. A nagykutyákkal nem érdemes rosszban lenni. Becky leejtett egy könyvet, észre sem véve ezt. Eldobtam a csikket, majd felkaptam a könyvet és a lány után szaladtam.

-          Becky! Tettem kezemet vállára, mire megfordult. Amint találkozott tekintetünk megbénultam.

-          Öhm, elejtetted a könyved! Nyújtottam felé az említett tárgyat. Újjaink találkoztak egy pillanatra, esküszöm mintha megrázott volna az áram.

-          Köszönöm! Motyogta elpirulva s elsietett barátnője után. Percekig csak álltam és néztem. Gyönyörű lány. Nem kirívó a stílusa. Ma egy egyszerű baba kék miniszoknyát viselt, egy betűrt fehér toppal és farmerdzsekivel. Hófehér, vékony lábacskáit egy fehér topánkába bújtatta.

-          Haver, minden rendben? Zökkentett ki gondolatmenetemből Greg.

-          Persze tesó! Léptem, majd beszélünk! Csá! Intettem, s elindultam haza. Útközben bementem a szupermarketbe kaját venni. Nem tudtam eldönteni mit vegyek. Mirelit pizzát, vagy bagetett. Vagy mind kettőt. Meg kéne szalámi. Meg zöldség. Miközben képzeletbeli listát készítettem céltalanul bolyongtam a sorok között. A zöldséges polcoknál kötöttem ki.

-          Kérsz valamit öcsi? Rögtön felismertem a hangját. Felé fordultam. Becky az öccsét tolta a bevásárló kocsiban. Nagyon nagy forma a kissrác. Egy piros-fekete kockás ing, alatta fehér trikó, farmer és tornacipő volt rajta. Fején apró fullcap díszelgett. Szakasztott én kicsiben. Zavartan intett mikor meglátott.

-          Becks, kérek almát! Az öccsének nagyon aranyos hangja volt.

-          Jólvan, milyet kérsz? Pirosat vagy zöldet? Kérdezte mosolyogva.

-          Zöldet, mert az a kedvenced. Becky nyomott egy puszit a kissrác arcára, s szedett néhány almát egy szatyorba. Eszembe jutott valami.

-          Ne haragudj, tudnál segíteni? Léptem oda hozzá.

-          Persze. Elpirult mikor végig mértem. Nem volt szándékos, de teste vonzotta tekintetemet.

-          Valami egyszerű receptet tudsz mondani, amit én is meg tudok csinálni? Mindjárt kiröhögöm magam. Idióta.

-          Természetesen. Egy csirke mell, csíkokra vágod, egy kis fűszer, finom fűszerkeverékeket lehet venni a sarki kisboltban. Saláta, paradicsom, uborka, kockára vágod, fűszeres burgonya, sütőben megsütöd, a csirkét bepácolod, 10 percig állni hagyod és serpenyőben megsütöd. Darálta le egy szuszra. Elmosolyodtam azon, hogy mennyire zavarban van.

-          Köszönöm. Megvillantottam a szívdöglesztő mosolyomat, amitől ha lehet még jobban elpirult.

-          Alden vagyok és 6 éves. Becks a világ legjobb nővére. Mondta azon az édes hangján Alden.

-          Szia. Justin vagyok. Meghiszem azt. Kacsintottam a lányra, majd elköszöntem tőlük és összeszedtem a szükséges dolgokat. A sarki boltban tényleg nagyon jó dolgok vannak. Miután megvettem a fűszereket és 2 doboz fagyit is beszereztem haza indultam főzni. Én és a főzés. Na mind1. Egyszer meg kell tanulni, ha már egyedül élek. A szüleim folyton dolgoznak, van egy lakásuk New Yorkban, ezért nem is jönnek haza. Nem is baj. Sosem jöttem ki velük jól. Azt hiszik, ha kapok zsebpénzt(nem keveset) akkor minden elvan intézve. Pedig abszolút nem így van. Egész ügyesnek bizonyultam a konyhában. Ehető lett, sőt finom. Bár ezen nem lehet sok mindent elrontani. Holnap meg is köszönöm Becksnek. Fölmentem a szobámba és lefeküdtem az ágyra. Álmosnak éreztem magam ezért behunytam a szemem. Elmém egy képet vetített elém. Egy mosolyogós vörösesbarna hajú lányt, akinek zöld szemei huncutul csillognak. Felelevenítettem nevetését, hangját. Mi van velem? Megörültem? Leültem gitározni, legalább ez leköt. Dalkomponálás közben verset írtam a fejemben. Róla.. 

Prológus

Egy lány aki rendkívül tehetséges.
Egy fiú aki van olyan tehetséges mint a lány, igaz másban, de ez köti őket össze. A lány megmutatta a fiúnak, hogy merjen önmaga lenni, valósítsa meg álmait, és ne hagyja, hogy befolyásolják.

A lány nem akar szerelmes lenni. Van egy titka amiről a szülein kívül senki sem tud. Fájdalmas titok egy 17 éves lánynak. Ám a szerelemnek nem lehet parancsolni. Két magányos szív egybe fonódik egy éjjel. Egy éjjel ami megpecsételi kettejük sorsát.

Ha ilyen egyszerű lenne a dolog.. A lány édesapja megfenyegeti a fiút, de a fiú nem tágít, összetűzésbe kerül a lány bátyjával, apjával mégsem adja fel. Küzdeni, harcolni fog egy lányért, aki annyi mindenre megtanította őt.

Részlet:
Justin:
Nem hiszem el, hogy lehettem ekkora barom! Én gondoltam azt, hogy neki gyönyörű élete van. Pedig kurvára nem. Kurvára nem az akinek mutatja magát. Nem, nem csalódtam. Meglepődtem inkább. És.. kiborultam. Sirní akarok. Nem hiszem el, hogy ilyen szörnyű dolgok ilyen jó emberekkel történnek. Megálltam az autóval, kiszálltam és céltalanul indultam el a kocsi előtt. Az utat csak a fényszórók világították be. Üvölteni kezdtem. Torkom szakadtából. A könnyeim megállíthatatlanul csorogtak végig arcomon. Összerogytam mint egy rongybaba. A szívem majd szét repedt a fájdalomtól ami átjárta. Fájt mindenem, nem akartam elhinni, hogy mi baja ennek a tündérnek. Meg kell őt mentenem. Bármi áron. Megváltozom. mellette maradok, teljesítem minden kívánságát. Még a csillagokat is lehozom neki az égről, ha úgy kívánja. Mert...