Az első randi

Aloha!
Tudom "kicsit" későn hoztam a részt, de nagyon fáradt vagyok és ez egy extra hosszú fejezet lett :))
remélem tetszeni a fog, a BP eltolódott holnapra :/
U.I.: KOMIKAT kérek szépen :))
puszi & szép álmokat! <3 :D ( álmodjatok Justinnal *.* )
Smile :)

Becky:

Apával borzalmasan összevesztem. Elegem van abból, hogy semmit sem csinálhatok. Lehet, hogy meg fogok halni, had használjam már ki a fenn maradó időt. De nem. Még vidámparkba se mehetek. Úgy érzem mintha börtönben lennék. Anyának teljesen más a véleménye erről. Sokat veszekednek mostanában miattam. Anyának hála Justin átjöhet tanulni. Végre. Míg rá vártam a nappaliban tv-ztem.

-          Miért éppen most? Hol volt eddig? Hallottam apa fojtott hangját.

-          Mert neki is idő kell. Nem olyan, mint Patty. Ő teljesen másként kezeli a dolgokat, de azért mert neki van kire támaszkodnia. Szerencsétlen fiú mindig egyedül van. Szerinted van egy őszinte barátja? Nincs. Neki idő kellett, hogy egyedül meg tudjon küzdeni ezzel a gondolattal. Ez még csak egy bimbózó kapcsolat.

-          Amit csírájában el kéne fojtani.

-          Robert! Csattant fel anya. – Nem hiszem el, hogy megint ezt csinálod. Annyira makacs vagy és.. önző! Hagyd már a lányunkat. Had éljen egy kicsit. Nem bízol benne?

-          Persze, hogy bízom benne, de abban a Justin kölyökben nem. Mondta mérgesen apa. Egyre jobb a téma.

-          Figyelj, ha így állsz hozzá, akkor az egész világ az ellenséged lehetne. Ne féltsd. Okos lány. Justin vigyázni fog rá! Puhította anya. Ezt imádom benne. Annyit tud beszélni, és olyan meg győzően. Csöngettek. Izgatottan ugrottam fel és szaladtam ajtót nyitni.

-          Gyere! Üdvözöltem mosolyogva Justint.

-          Jó estét! Állt meg a konyhaajtóban. – Sajnálom, hogy nem voltam Becky mellett.. Csak tudják..

-          Idő kellett. Megértem. Mosolyogott kedvesen anya. Apa csak morgott valamit.

-          Köszönöm! Motyogta Justin majd felmentünk a szobámba. Neki kezdtünk a mateknak, hogy minél előbb befejezzük. A szomszéd szobából furcsa hangok jöttek. Átkopogtam, de mintha meg sem hallották volna.

-          BRUCE! Kiáltottam át. – Nem hiszem el. Kiszaladtam a folyosóra. – Anya! Hajoltam ki a korláton.

-          Igen kicsim? Nézett fel anya.

-          Ki van Bruce-nál?

-          Jó kérdés. Valamelyik pompon lány. Hosszú szőke haja van.. Áh meg van Lorna. Bekopogtam a Brucehoz.

-          Lorna! Halkabban. Ebben a pillanatban kivágódott az ajtó és egy felbőszült Bruce-szal néztem farkas szemet.

-          Mivan? Förmedt rám.

-          Halkabban. Semmit nem tudunk tőletek csinálni.

-          Itt van a kis köcsög? Mi van, akar még? Indult a szobám felé egy szál lepedőben.

-          Bruce állj már le. Elegem van belőled! Te bármit megtehetsz igaz? Nem veszed észre, hogy mennyit veszekszünk mostanában? Nem tudom, mit szedsz, de nagyon gyorsan állj le vele. Mielőtt anyuék megtudják. Néztem véres szemeibe. Megint ráállt a cuccra. Nagyon jó. Visszamentem Justinhoz.

-          Ezek jók? Mutatott a megoldott példákra.

-          Hibátlan! Mosolyogtam rá. Még gyakoroltunk kicsit majd bekapcsoltam a tv-t. Láttam, hogy Justin nagyon zavarban van. – Baj van? Kérdeztem.

-          Öhm.. Nem.. Csak…- idegességében már az ujjait tördelte. – Tényleg van valakid? Kérdezte cékla vörös fejjel.

-          Nem. Én.. csak.. nem akartam elmondani a valódi okot, ezért egyszerűbbnek tartottam ha azt mondom, van valakim.

-          És.. most hogy már tudom,eljönnél velem randizni? Kérdezte mosolyogva.

-          Háát.. Persze! Nyomtam egy puszit az arcára. Éppen nagyban játszottunk valami borzalmas online multiplayer játékkal mikor valaki megköszörülte a torkát az ajtóban. Ijedten kaptam oda a fejemet. Apa állt ott.

-          Hát köszönöm a segítséget. Akkor holnap a suliban! Állt fel mellőlem Justin.

-          Várj! Gyorsan megöleltem és adtam neki egy puszit. Majd kikísértem. Integetett még a kocsiból. Kicsit nagyon tart még apától. Még mindig látszódnak a zúzódások az arcán. Szerintem pár bordája elrepedt, lehet el is tört, de nem hajlandó megmutatni a felsőtestét. Hát jó. Épp végeztem a zuhanyzással mikor anya hangját hallottam a szobámból.

-          Persze már adom, itt is van! Nyomta a kezembe a telefonom.

-          Justin! Tátogta. Értetlenül meredtem anyura majd a fülemhez emeltem a készüléket.

-          Igen? Szóltam bele mosolyogva.

-          Öhm.. Apukád adta meg a számod. Csak.. beszélni akartam veled. Holnap este mit csinálsz?

-          Mit csináljunk? Ültem le mosolyogva a babzsák fotelembe.

-          Van az az új film a moziban. Van kedved megnézni? Kérdezte izgatottan.

-          Persze hogy van. Várj, meg kérdezem anyut.

-          Elmehetsz! Vágta rá anyu, mielőtt bármit is kérdezhettem volna.

-          Mehetek! Mondtam nevetve a telefonba. Anya teljesen bezsongott, már most a gardróbom előtt állt és nézegette a ruháimat.

-          Rendben. Akkor a többit megbeszéljük holnap a suliban. Reggel elmenjek érted?

-          Az jó lenne. Köszi!

-          Jó éjt Becks!

-          Jó éjt Justint! Köszöntünk el egymástól. Percekig csak bámultam magam elé és mosolyogtam.

-          Miről maradtam le? Kérdezte apa mosolyogva. Nevetve a nyakába ugrottam és agyon pusziltam és öleltem.

-          Köszönöm! Suttogtam. Szorosan magához ölelt, majd mosolyogva borzolta össze frissen mosott, vizes hajamat.

-          Mindent megbeszéltem vele. Holnap moziba visz, 10-re hazahoz, és még maradhat tekintettel arra, hogy péntek lesz. Újból a nyakában landoltam és sikongatva zengtem ódát róla. – Jól van. Most már tessék lefeküdni! Szeretlek kicsim! Nyomott puszit arcomra majd anyával együtt kimentek a szobámból. Mosolyogva feküdtem le aludni. Annyira izgatott voltam, hogy sehogy sem jött álom a szememre.

-          Tessék aludni Becks! Tessék aludni! Miután már mindent kipróbáltam, zenét hallgattam, olvastam, tejet ittam idegesen bekapcsoltam a tv-t. A Simpson család ment, amire lassan el is aludtam. Reggel kissé morcosan ébredtem és az idő sem kedvezett. Még mindig nem akart jó idő lenni. Igaz már minden rügyezik, de perpillanat sötét felhők úsznak az égen és szakad az eső. Morogva keltem ki az ágyból és lementem a konyhába reggelizni. Senki sehol. Az órára néztem, még csak fél 7. Mindenki 7-kor kel. Komótosan megreggeliztem, majd felmentem a fürdőbe arcot mosni.

-          Jaj ne! Egy hatalmas pattanás virított a homlokomon. Bekentem a szokásos pattanás elleni krémmel, majd beslisszoltam a szobámba mielőtt Bruce kijön sajátjából. Haragszom rá. Egy idióta majom. Kinéztem az ablakon. Még sötétebb van, és még jobban esik. Kinyitottam a gardróbot. Egy fekete szűk farmert vettem fel. Egy rakat felső között vacilláltam. Nem tudtam melyiket vegyem fel. Végül egy fehér kör nyakú, hosszú ujjút vettem fel fekete körsállal. A hajamat egy kontyba fogtam a fejem tetején, frufrumat kivasaltam és oldalra fésültem. Az orbitális méretű pattanásom megpróbáltam elfedni korrektorral és alapozóval. Miután úgy véltem nem olyan vészes, megcsináltam a szokásos cicás tus vonalat, és hogy feldobjam az egészet egy élénk rózsaszín rúzst kentem fel a számra. Felhúztam lábamra a kedvenc fekete Conversem, felkaptam egy vékony bőrkabátot meg a táskámat. Az esernyőkkel, hajgumikkal és hullámcsatokkal hadilábon állok. Állandóan megszöknek. Nem szeretnek engem. Idegesen túrtam fel a szekrényem alját és csak egyet találtam. Persze, hogy a legcikibbet. Rózsaszín és kis színes pónik vannak rajta. Áh nem gáz. Dehogy is. Rezgett a telefonom, ezért gyorsan megnéztem ki keres.

Justin:

Itt vagyok a házatok előtt. J

Gyorsan leellenőriztem, hogy mindenem megvan-e. Lakáskulcsot háromszor megnéztem. Ma én érek haza legkorábban, és nem akarok úgy járni, mint a múltkor. ( Itthon hagytam a kulcsot, át kellett másznom a kerítésen, és a pótkulcsot is alig találtam meg. Daisy, a hófehér Akita kutyusunk ugyanis megtalálta és eldugta az egyik rózsabokor alá. Alig bírtam kiszedni. )

-          Anya! Elaludtatok! Nyitottam be hozzájuk. Még összebújva aludtak. – Anya! Ráztam meg óvatosan.

-          Hmm? Elaludtunk?! Rob! Elaludtunk! Ült fel, majd kapkodva nyomtak egy puszit az arcomra. Hallottam még, hogy anya Bruce-t is megpróbálja felkelte és ezek szerint Lornát is. Mosolyogva ugrottam be Justin mellé a jó meleg és esőmentes autóba.

-          Szia! Nyomott puszit arcomra.

-          Szia! Izgatottan csatoltam be az övemet.

-          Hogy aludtál? Indult el, a szakadó esőben.

-          Nem jól. Nem tudtam elaludni. Te?  Húztam el a számat.

-          Én sem tudtam aludni. Elég szar idő van. Mosolygott rám.

-          Ne is mond. Szeretem az esőt, de legyen már jó idő! Barnulni akarok. Olyan sápadt vagyok, mint egy vámpír. Justin csak kuncogva csóválta fejét. Hamar a sulinál voltunk. Nagy nehezen találtunk parkolóhelyet, majd kisszálltunk az autóból. Justin felhúzta a kapucnit a fejére, míg én kinyitottam a ciki esernyőmet.

-          Cuki esernyő! Karolta át vállamat, és egészes így mentünk az ajtóig ahol nagy nehezen összecsuktam azt a szart majd beléptünk az épületbe. Elkísért a termemig, s csengetésig még a folyosón beszélgettünk. A nap további részében össze-visszarohangáltam. A művészeti hétre kell két portré, ötletek a kézműves/festő/rajz szakkörre. Órák után Justin elvitt ebédelni, majd hazavitt. Este 7-ig még bőven van időm, hiszen még csak 1 múlt. Lefeküdtem az ágyamra, betakaróztam és abban a pillanatban elnyomott az álom. Fél 6 fele ébresztett anya, hogy egyek mielőtt megyek. Ettem egy szendvicset majd nekiláttam készülődni. Gyorsan lezuhanyoztam, a hajamat ugyanúgy egy egyszerű kontyba fogtam a fejem tetején, egy nagyméretű szürke pulcsit vettem fel fekete cicanacival. A smink a szokásos. Alapozó, korrektor, fekete, cicás tus. A fülembe aranyszínű szegecses fülbevalót tettem. A sok kacat között alig találtam meg vastag, aranyszínű nyakláncomat. Elővarázsoltam a sminkasztalom mögül a kedvenc a gyűrűimet (rejtély hogyan kerültem oda). Még Pattytől kaptam őket. Egy nagy fekete köves, egy fekete bajuszos és baglyos. Imádom őket. Annyira aranyosak. Bagoly és bajusz mániás vagyok. A cipőn sokat vacilláltam. Magas sarkút vegyek vagy laposat? Tornacipőt vagy csizmát? Végül egy fekete lapos talpú bokacsizmánál döntöttem, amin aranyszínű szegecsek vannak. Gyorsan befújtam magam a kedvenc parfümömmel. Előkotortam a szekrény aljából a fekete kistáskámat. Beledobáltam a legfontosabb dolgokat, majd lementem anyához.

-          Nagyon csinos vagy kicsim! Jó szórakozást! Nyomott a kezembe egy kis pénzt. Az ajtóban toporogtam mikor dudaszót hallottam. Pontosan érkezett. Megint a ciki esernyőmmel parádéztam.

-          Csinos, vagy mint mindig! Bókolt vigyorogva.

-          Köszönöm! Lopva végigmértem őt. Egy fekete farmert viselt, lila zipzáras, kapucnis pulcsival, ami alatt egy fehér trikó volt. Lábán fekete Adidas cipő virított. Jól nézett ki nagyon. Haja tökéletesen be volt lőve. Ajkait megnyalta, majd összevonta a szemöldökét. Aztán elpirult. Vajon mire gondolhatott? Kíváncsi voltam mi jár a fejében. Kezét a térdemre tette, és mosolyogva nézett rám. Egy piros lámpánál álltunk. Rátettem a kezemet az övére. Elvesztünk egymást tekintetében, majd egy dudaszó megszüntette a varázst. Justin morogva indult el, kezét még mindig térdemen tartva. Felemeltem kezét és nyomtam egy puszit a kézfejére. Elmosolyodott majd sebességet váltott és visszatette kezét ölembe. A mozi előtt rengetegen voltak. Justin Magabiztosan kivárta a sorát.

-          Justin Bieber névre foglaltattam két jegyet. A srác unottan ütötte be a gépbe az adatokat majd odaadta a két jegyet. Mindent Justin fizetett. Felpakolva kerestük meg ülő helyünket. Azt hittem erre a filmre fognak jönni a legtöbben. A középső sorban elég sokan voltak, azok kívül elől volt elszórva néhány ember, meg mi ketten hátul. Nagy nehezen leültem, és alig bírtam ki hogy ne egyem meg már most a sajtos nachosomat.

-          Kérsz? Nyújtotta felém Justin a nagy popcornját. Mosolyogva eszegettem belőle én is. Amint elkezdődött a film elkezdtem enni a nachost, természetesen Justinnal megosztottam a zsákmányomat. Miután befejeztem az evést, kényelmesen elhelyezkedtem az ülésben. Justin átkarolta a vállamat és közelebb húzott magához. Jó volt hozzá bújni, nagyon is. Hallgattam amint szíve örült ritmust diktál. Nagyon szeretek vele lenni. A film nagyon jó volt, párszor annyira elérzékenyültem, hogy sírtam egy kicsit. Justin mosolyogva vigasztalt, és megígérte, hogy kapok vattacukrot is. Ilyen rövid idő alatt milyen jól kiismert. Érzékeny vagyok, képes vagyok mindenen elsírni magam, imádom az édességeket, szeretem az esőt, és nagyon szeretek moziba járni. A legfontosabbakat tudja. És ez olyan jó. Mozi után tényleg kaptam vattacukrot, aminek nagyon örültem, tekintettel arra, hogy utoljára szerintem egy éve ettem. Justinnal haza mentünk, én még a vattacukrom felénél sem tartottam mikor apa lecsapott rá.

-          Hoztam csokis mogyorót, chipset és egy tábla csokit! Mutatott fel egy zacskót apunak.

-          Köszönöm fiam. Pacsizott le Justinnal. Na, ez aputól örököltem. Imádja a nasikat. Bármennyit meg bír enni a csokiból, főleg ha mogyorós. Miután sikerült visszaszereznem a maradék vattacukrot felmentünk a szobámba.

-          Köszönöm. Nagyon jól éreztem magam! Mosolyogva leültem az ágyra.

-          Huu. Akkor örülök. Tehát máskor is van kedved randizni velem? Kérdezte mosolyogva.

-          Nem. Hülye kérdésre hülye válasz. Hát hogyne lenne. Nagyon szeretek veled lenni. Nagyon kedvellek! Néztem pirulva a szőnyegre. Zavaromban azt piszkáltam a lábammal. Justin leült mellém.

-          Én is nagyon kedvellek. Ezért.. megcsókolhatlak? Kérdezte. Ránéztem. Barna szemeiben pajkos fény gyulladt, megnyalta telt ajkait, majd egy pillanatra az enyémhez nyomta. Nem tiltakoztam. Ez lesz életem első csókja. Sosem volt még barátom Justin előtt. Nem csókolt meg, ajkai pár centire voltak enyémektől. Ingerelt, játszott velem. Ujjait tarkómra csúsztatta, mire kellemes borzongás futott végig rajtam. S végre megcsókolt. Ajkai puhák voltak. Nyelvével megnyalta alsó ajkamat, bizonytalanul kinyitottam számat, utat engedve simogató nyelvének. Bénának éreztem magam. Féltem, hogy nem csinálom jól. A levegőhiány miatt szétváltak ajkaink. Mindketten pihegtünk. Justin csillogó szemekkel nézett rám.

-          Nagyon jól csókolsz! Kacsintott.

-          Dehogyis. Ez volt az első csókom! Tiltakoztam totál zavarban.

-          Komolyan? Lepődött meg. – Pedig nagyon jó volt! Ajkai újra rám találtak. Átkaroltam a nyakát, s közelebb másztam hozzá. Justin a hátamat simogatta biztatásként. Ez életem legjobb napja. Nagyon kedvelem őt, és tetszik, hogy ennyire figyelmes és őszinte. Őszintén nem akartam hazaengedni. Vele akartam lenni, vele akartam aludni. Hozzábújni, érezni bódító illatát, hallgatni szívének ritmusát. De apa nem engedni. Még. Justin azt mondta majd 3 hét múlva felmászik az ereszen a szobámba és akkor aludhatunk együtt. Miután vagy 100 jóéjt csókot adtunk a másiknak nagy nehezen elindult haza. Annyira boldog voltam, de ugyanakkor rettentő fáradt is. Alig tudtam nyitva tartani a szememet, de meg akartam várni Justin sms-ét. Megígérte, hogy amint haza ér ír egyet.

Justin:

Köszönöm ezt a szép napot. Remélem tényleg jól érezted magad! Jövő héten pénteket megint mozi? Szép álmokat! Csókollak ;) <3